Bejező 2/1

Sziasztok!

Bocsi, hogy ennyire megváratlak titeket..
Mindig bajban voltam a határidőkkel.XD
Épp ezért enm mondok semmit, hogy mikor jöhet a 2. része.:D

Na jó olvasást!:D

UI.: ez egy felcsigázó fejezet..bocsi ha kissé brutális lett néhol:S




(Narrátor szemszög)

3 év múlva…


A Forks-i temetőben járunk. Sok régi és friss sír található meg itt. Épp a 3. elhalálozási évfordulója van annak, hogy főhősnőnk Selena nagy kínok között meghalt.
Az országos újságok címlapjára is kikerült ez a megrázó esemény.
Hiszen nem szokásos módon lépte át a menny kapuját. Az főcímek mindig egy-két szóból álltak.

MEGHALT!

MI TÖRTÉNT?

KI TEHETTE?


,, Soha életemben nem találkoztam még ilyen halálesettel. Amerika összes híres rendőre, nyomozója a Forks-ban történt különös halállal foglalkozott, hogy megtalálja a gyilkost, ám így 2 évnyi keresés után sem találtunk használható nyomot.
Szerencsétlen lányon több harapás-szerű sérülések voltak. De ami ettől is brutálisabb, az volt, hogy felvágták a hasát, és kiszedték a gyomrát. Az okot és a tettest és a halál tényleges okát, még ma sem tudjuk megállapítani. Vannak akik szerint valami természetfeletti végzett a lánnyal, ám vannak akik szerint csak rosszkor volt rosszhelyen. Az igazság viszont az, hogy nem vagyunk teljesen biztosak a test kilétében.”- nyilatkozta megrettenve egy éve a New York-i rendőrőrs vezetője, Nicolas Marsall.





(Edward szemszög)

3 éve, hogy elment. Itt hagyott mindenkit, akit szeretett és akik viszont szerették, csak azért, mert nem értünk oda időben. Alice azóta is magát hibáztatja, mert legjobb barátnője meghalt. Pedig megmondtam neki, hogy nem ő tehet róla.
Azóta a nap óta átkozza a képességét. Nem érti, hogy miért ezt kapta meg, ha nem segíthetett azon akit a világon Jasper után a legjobban szeretett.



De erről az egészről igazán egyikünk sem tehetett.
Nem tudhattuk, hogy mi is ő igazából. Mr. Putt-ra sem gyanakodhattunk. Hisz nagyon jól titkolta a valódi lényét.


Az élet legrosszabb dolga, az hogy akkor jövünk rá, hogy mink van, vagy lehetett volna. Amikor már elvesztettük.
Ez történt velem is…
Miért nem ismertem be magamnak hamarabb a nyilvánvalót?
Miért nem ismertem be, hogy szeretem?!


Ha megtettem volna, akkor talán még mindig élhetne…Megvédhettem volna. Vagy hihettem volna a rosszmegérzésemnek. Ami reggel fogott el. Akkor nem tudtam, hogy mitől volt, de most már tudom.
Sajnálom, sajnálom, hogy nem hittem magamban…